Hakerek la’ós tanba obrigasaun: Hakerek nu’udar espresaun imajinasaun

Image may contain: screen
Foto hasai iha Bandung, iha kafe ida besik mota ibun, Ciamplas nian.

Tanbasa hakerek?

Iha vida estudante karik “hakerek” ne’e nu’udar atividade ne’ebé mak sempre loron-loron ita halo. Ba ema ne’ebé servisu profisionál, karik sira mós halo atividade rutina, loron-loron sira hakerek relatóriu, hakerek email, hakerek mensajen. Hakerek nu’udar atividade ida ho objetivu oin-oin tuir ema nia nesesidade.

Kuandu estudante ida hakerek, tanba nu’udar rekerimentu obrigatóriu atu sira tenke hakerek. Ezemplu uluk iha ha’u-nia tempu kuandu hahú eskola, tama iha eskola primária. Ami hahú hakerek letra, oinsá sita ou hakerek tuir mestre sira ne’ebé hakerek iha kuadru. Ida ne’e akontese iha tinan 1987 bainhira ha’u hahú eskola iha Tutuala, (postu ki’ik ida ne’ebé lokaliza iha rai ulun, Timor-Leste).

hanesan ne’e sei kontinua nafatin. Hakerek ho jeitu klasiku, mestre hakerek iha kuadru, alunu sira sita/hakerek tuir.

Ba profisionáias sira ne’ebé servisu nu’udar funsionáriu públiku ou empreza, ou atividade privada, sira hakerek tanba nu’udar maneira komunikasaun naun- verbál atu hato’o mensajen. Ezemplu iha edifísiu, dala barak ita hato’o mensajen ba malu via –email ou liu husi mensajen telefone. Ida ne’e maneira komunikasaun iha era ida ne’e. Karik iha tempu uluk, hakerek liu husi fax, ou telegrama, ou liu husi surat tahan ho objetivu ida de’it.

Ba profesionais sira seluk hanesan: Journalista, sira hakerek tanba atu hato’o mensajen ho informasaun oioin ba públiku.

Ba akadémiku, peritus, observadór, no servisu profisionál sira seluk. Hakerek ne’e nu’udar maneira formál no naun- formál ida hodi hato’o mensajen maibé mós hato’o ideia, krítiku, relatóriu no seluk tan ba públiku liu husi informasaun eskrita.

Ho situasaun reál ne’ebé ita hare iha ita-nia moris, atividade hakerek ne’e tama ona iha parte vida umanu nian. Maioria objetivu hakerek ne’e atu hato’o mensajen. Ezemplu loroloron iha média sosiál (facebook, instagram, twiter) ita update status, halo komentáriu, buat hirak ne’e ita hato’o, espresa ita-nia hanoin. Maibé karik buat balun ne’ebé ita haluha ou seidauk hatene ou seidauk koko katak hakerek la’ós atu hato’o de’it mensajen/espresa ita-nia hanoin maibé hakerek nu’udar atividade “arte”.

Hakerek nu’udar atividade arte

Tanbasa mak hakerek ne’e bele utiliza sai arte, iha razaun balun kona-ba ida ne’e: Maibe molok hakat ba oin ita presiza hatene saida mak arte?

Tuir disionáriu Merriam-Webster katak: Arte ne’e nu’udar “utilizasaun kreatividade, skil no imajinasaun atu kria buat ne’ebé furak ou iha espresaun emosionál”.

Liga ba asuntu hakerek no arte: Iha literatura balun hatete katak “hakerek” ne’e nu’udar arte tanba mós atu bele espresa ita-nia emosaun, imajinasaun hodi bele halo ita-nia kakutak hakmatek no buat ida ne’ebé ita hakarak no gosta bele fó sai iha hakerek.

Hakerek nu’udar tékniku ida atu halo meditasaun no hakmaan ita-nia hanoin, stres no preokupasaun. Iha asuntu saúde ema balun uza terapia uza arte, ou hanaran “art therapy”. Ne’e hatudu katak arte la’ós de’it hodi halo dezeñu, pintura, no seluk tan maibé mós hakerek nu’udar dalan atu halo terapia ba ema (terapia dó arte)

Ema profisionál sira mós balun bele sai nu’udar “artista” halo atividade arte se bainhira sira utiliza “kreatividade, skil no imajinasaun” hodi fokus ba sira nia servisu profesionais sira. Ezemplu ema ne’ebé hakerek iha blog, sai hakerek na’in (ho jeitu free style)  nia hakerek buat ne’ebé nia hakarak, gosta no hadomi, nia hakerek ho jeitu arte tanba uza valór arte nian.

Ikus liu ha’u hakarak hatete katak mezmu iha ita-nia Vida tomak Iha loron-loron ita hakerek tanba iha obrigasaun mai husi ambiente esterna, hanesan nu’udar estudante hakerek tanba sai rekerimentu iha eskola; ba funsionáriu públiku no partikulár, profisionál sira seluk, karik sira hakerek tanba nu’udar maneira komunikasaun ne’ebé sai obrigasaun husi sira nia servisu fatin.

Ba akademia sira, karik sira hakerek tanba nu’udar rekerimentu atu hasa’e grau/títulu akadémiku, ou profisaun; ba jornalista sira, karik hakerek tanba nu’udar profesia atu loron-loron hakerek. Ba individu no liga ba servisu sira seluk, karik hakerek ne’e presiza tanba iha obrigasaun, ou rekerimentu ou tanba iha nesesidade atu hato’o mensajen informasaun ruma.

Maibé hakerek ne’e la’ós de’it tanba obrigasaun ou tanba nesesidade, maibé hakerek mós nu’udar arte ida. Bainhira ema hakerek ho kreativu, ho skil no imajinasaun hodi hato’o asuntu ruma, bele tama ona “arte”  tanba gosta, hadomi, hakarak, no iha interese mai husi fuan no laran.

Atualizasaun sansaun arte importante ba ita hotu (sinkroniza profisaun ho arte) iha ita-nia servisu nu’udar profisionál. Ba sira ne’ebé mak iha problema psikolojia, liu husi hakerek mós bele ajuda sira. Hakerek, se ita uza hodi re-kalibra ita-nia hanoin katak hakerek ne’e arte, no presiza utiliza sansaun husi arte, ha’u fiar katak ita-nia servisu sei la’o furak, rezultadu servisu sei sai di’ak liu tan; no ita bele (goja) enjoy ita-nia moris.

Celso Fonseca

Hakerek na’in nu’udar estudante finalista (Programa pos Graduadu), agora dadaun kontinua aprende arte liu husi hakerek no sei kontinua nafatin atividade ne’e.

Hakerek na’in agora aprende hela oinsá hakerek ho freestyle maibé ho jeitu arte. Koko atu hakerek ho kreativu, skil, no imajinasaun. Hakerek nu’udar sai atividade regulár, kada loron ida koko atu hakerek no sei kontinua nafatin. Espera maluk sira seluk mós bele komesa ona hakerek ho “arte”.

Published by Celso Da Fonseca

I'm just a dreamer who enjoys my freedom. Freethinker, free writer, and free dream.

3 thoughts on “Hakerek la’ós tanba obrigasaun: Hakerek nu’udar espresaun imajinasaun

Leave a Reply

Fill in your details below or click an icon to log in:

WordPress.com Logo

You are commenting using your WordPress.com account. Log Out /  Change )

Google photo

You are commenting using your Google account. Log Out /  Change )

Twitter picture

You are commenting using your Twitter account. Log Out /  Change )

Facebook photo

You are commenting using your Facebook account. Log Out /  Change )

Connecting to %s

%d bloggers like this: